Biomassza

Energetikailag hasznosítható növények és termések, melléktermékek, növényi és állati hulladékok. Elsődlegesnek a növényi eredetű biomasszát (mezőgazdasági növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, a vízben élő növények), másodlagosnak az állati eredetűt (állatvilág, illetve az állattenyésztés fő- és melléktermékei, hulladékai) és harmadlagosnak az ipar által már átalakított melléktermékeket nevezzük. A biomassza energia elsődlegesen a növények által, napenergia hatására fotoszintézis során alakul át a növényi szervezetekben, így leginkább a napenergia megkötött formájaként értelmezhető. A másodlagosnak tekinthető, állati eredetű biomassza szintén hasznosítható energetikai célokra pl. biogáz formában. A biomasszák jelentősége, hogy fosszilis energiahordozók válthatók ki velük, így megvalósítható a fenntartható energiafelhasználás (fenntartható fejlődés). Mivel ezek a biomasszák a megfelelő kezelés esetén megújuló energiaforrások, vagyis rövid életciklusban általában 1 éven belül újból megtermelődnek, használatuk esetén bányászott energiahordozók takaríthatók meg (kőszén, földgáz, kőolaj). Otthonunkban a legegyszerűbb módja a biomassza hasznosításának a faapríték elégetése hagyományos kazánban. Az elterjedt megoldás hátránya, hogy az égés szabályozatlan körülmények között történik, ezért a tűzifánk csak közepes hatásfokkal hasznosul. Közvetlen tüzelésre csak a száraz vagy kis nedvességtartalmú biomassza használható: tüzifa, szalma, kukoricaszár és -csutka, napraforgószár, fahulladék, fűrészpor, állati trágya stb. Ezeknek fűtőértéke légszáraz állapotban aránylag szűk határok, tonnánként 8,4-21 KJ között mozog.

A biomassza energiaforrásként hasznosítható:

• Közvetlen tüzeléssel, előkészítéssel, vagy előkészítés nélkül hőenergia termelésére.
• Kémiai átalakítás (elgázosítás, vagy cseppfolyósítás) után éghető gázként, vagy folyékony üzemanyagként.
• Alkohollá erjesztéssel üzemanyagként (bioetanol, biometanol).
• Növényi olajok észterezésével biodízelként.
• Anaerob fermentálás után biogázként.

Biomassza tüzelés

Jobb eredményt érhetünk el, ha beruházunk egy speciális, faelgázosító kazánra, amely folyamatosan szabályozza a beáramló levegőmennyiséget, ezáltal optimális égéskörülményeket biztosít, illetve képes a keletkező füstgázokat is hasznosítani. Így jóval hatékonyabb és energiatakarékosabb, mint a hagyományos berendezések.

Magas fűtőértéke miatt egyre kedveltebb a biobrikett, amelyet faipari és mezőgazdasági hulladékokból magas hőmérsékleten préselnek kb. 10-15 cm méretűre. A biobrikett szinte bármely kazánban felhasználható.

Hasonló módon készül az általában faforgácsból vagy fűrészporból álló pellet. A kb. 1 cm átmérőjűre tömörített apró granulátumok előnye a magas fűtőérték mellett a kényelmes kezelhetőség. A pellet könnyen szállítható, a speciális kazán automatizálható, általában elég havonta egyszer feltölteni, és a hamut is csak ritkán kell kiüríteni.

Cellulóztartalmú biomasszák összetétele

Mezőgazdasági hulladék

• Cellulóz 43%
• Hemicellulose 27%
• Lignin 17%
• Egyéb 13%

Fahulladék pellet

• Cellulóz 45%
• Hemicellulose 25%
• Lignin 22%
• Extraktives 5%
• Salak 3%

Kommunális hulladék

• Cellulóz 45%
• Salak 15%
• Lignin 10%
• Hemicellulose 9%
• Egyéb szénhidrát 9%
• Protein 3%
• Egyéb 9%

Energiafű pellet

• Cellulóz 45%
• Hemicellulose 30%
• Lignin 15%
• Egyéb 10%

Biomassza energiahordozók fűtőértéke és energiahozama

Olcsóbb mint a földgáz

Ha a biomassza tüzelés mellett döntünk, azzal a pénztárcánknak is jót teszünk. Az emelkedő gázárak miatt bármely fenti technológia olcsóbb megoldást jelent a földgáznál. Egy átlagos családi házat alapul véve a biomassza tüzeléssel mostani árakon számolva éves szinten 50-80 ezer forintot is spórolhatunk a gázfűtéshez képest. A földgázárak növekedésével még nagyobb megtakarításra számíthatunk, és ne felejtsük el, hogy mindeközben a környezetet is védjük!