A szellőztetés

Az épületek belterének minőségét meghatározó legfontosabb szempontok:

1. A hőmérséklet-páratartalom mikroklíma az épületek egészséges életterének legfontosabb tényezője.
2. Az egészségügyileg ajánlott 50-70 %-os relatív páratartalom, amely megakadályozza a légutak kiszáradását, egyben penészképződéshez is vezet, főként a hűvös, nem szellőztetett helyiségek erősen hőhidas felületein. Mindennek következménye a fogékonyság a betegségekre, az allergia, a légcsőgyulladás.
3. A magasabb relatív páratartalom következtében (60 % felett) jelentősen megnövekszik a mikroorganizmusok száma, amelyek nem pusztulnak el. Csökkenő páratartalom esetén jelentősen csökken az atkák előfordulása a textíliákban és ennek következtében az asztmás megbetegedések száma is kevesebb.
4. A páratartalom elsődleges forrásai: az emberi metabolizmus (50-250 g vízpára/ó/fő, a kifejtett tevékenységtől függően), fürdőszoba (700-2600 g vízpára/ó), konyha (600-1 500 g vízpára/ó) és a ruhaszárítás (200-500 g vízpára/ó/5 kg).
5. A fejlett országokban a fent említett okokból kifolyólag a megfelelő páratartalom (35-45%) biztosítása érdekében előírják az állandó, szabályozott gépi szellőztetést (n=0,3-0,5 (o-1)).
6. A mikrobiális mikroklímát a mikroorganizmusok, baktériumok, vírusok, penészgombák, gomba spórák és pollenek alakítják ki. A legnagyobb problémát éppen a gomba spórák és pollenek által kiváltott allergiás reakciók jelentik. A mikrobiális koncentráció csökkentésének leghatásosabb módja a tökéletes szellőztetés, megfelelő mennyiségű frisslevegő bevezetésével.
7. Az aeroszolos mikroklíma - az aeroszolok apró szilárd (por) vagy folyékony részecskék (köd) tömege finom permet formájában.
8. A házi por, különösen az 1 mikronnál kisebb méretű szemcsék, szintén okozói lehetnek az asztma kialakulásának.
9. Illat mikroklíma - a hagyományos szagforrásokon kívül (dohányzás, főzés) a mai környezetünkben előfordulhatnak egyéb, eddig nem ismert források is: sztirének, formaldehidek, festékek kipárolgása, stb.
10. Értékelési szempontként és mérhető mennyiségként általában a levegő 0,10 % CO2 tartalmát adják meg, (Pettenkofer-féle szám). Az emberi kipárolgással teli elhasznált levegő érzetének elkerülésére még alacsonyabb, 0,07 % CO2 értéket adnak meg.
11. A lakások illatmikroklímáját alapvetően csak elegendő mennyiségű frisslevegő bevezetésével lehet biztosítani. A szellőztetés mértékének általánosan elfogadott értéke 25 m3/ó egy személyre vetítve.
12. Toxikus mikroklíma - kialakulása olyan mérgező gázok jelenlétével magyarázható, melyeknek kedvezőtlen élettani hatása van, sőt akár halálos mérgezést is előidézhetnek. Az épületek belterében a legveszélyesebb ilyen gáz a szénmonoxid - CO. Rosszul, vagy helytelenül megoldott keringtetéssel szellőztetett konyhák esetében a gáztűzhelyek nitrogénoxid termelése következtében e rákkeltő hatású gáz koncentrációja elérheti az 50 mikrogramm/m3-t is.

Az alacsony energiájú építkezés alapelvei

A jövő mindenképpen az alacsony energiaigényű házak és lakások kialakításáé, amelyeknél az összenergia igény nem több mint 50 kWh/m2/év és amelyekre a következő alapelvek érvényesek:

1. Az építési terület megfelelő orientációja az égtájak tekintetében
2. A lakóterek déli irányú pozicionálása a napenergia lehető legteljesebb kihasználása érdekében
3. Az épület kompakt-zárt alakja (A/V arány) és optimális üvegezés
4. A hőhidak kialakulásának elkerülése
5. A falak lehető legalacsonyabb hőátbocsátási tényezőinek biztosítása: U< 0,15 W/m2K; tető: U< 0,12 W/m2K; ablakok: U< 1,1 W/m2K
6. Az építőanyagok előállításának alacsony energiaigénye (pl. faépületek)
7. Az épület egészének tökéletes légtömörsége (Blower door próbával mérve az EN 13829 szabvány szerint, azaz n < 0,9 ó-1 ?p = 50 Pa értékre)
8. Szabályozott szellőztető rendszer telepítése hővisszanyerési lehetőséggel, meleglevegős fűtőrendszerrel kombinálva és maximálisan kihasználva a belső hőnyereséget
9. kiegészítő (bivalens) biomassza alapú fűtési mód (kandalló, kályha)
10. Napenergiát hasznosító rendszerek telepítése a fűtési feladatok támogatására, a használati melegvíz előállítására, hőtárolással együtt
11. Energiatakarékos fogyasztók alkalmazása

Hővisszanyerés

A hővisszanyerés a hideg befújt levegő előmelegítése a meleg elszívott levegővel. A meleg levegő elszívása nem a nyitott ablakon át történik, hanem hőjének java részét a befújt friss levegőnek adja át egy hővisszanyerőben mielőtt kifúvásra kerül.

Hővisszanyerés hatásfoka = hulladékhő hasznosítása a hideg friss levegő előmelegítésére. A hővisszanyerés hatásfoka 0 és 100 % közötti. Elérhető hővisszanyerési hatásfok átlagos szellőztető berendezések esetében 30-90 % közötti, a 60 % feletti hővisszanyerés jónak tekinthető, 80 % feletti pedig kiváló.

Hővisszanyerős szellőztető berendezések

Ezek a berendezések helyettesítik a szelőztetést, mindig friss levegővel látják ellakásunkat, Passzív házaknál alapkövetelménynek mondható. A szellőztetést azért érdemes erre a megoldásra "cserélni", mert az ablakok nyitásakor a meleg levegő távozik a lakásunkból és a hideg friss levegő jön a helyére, de ezt a levegőt újra fel kell melegítenünk és ez elég komoly energiaveszteséget okoz. Ezek a berendezések a kimenő meleg levegő hőjét átadják a bejövő hideg levegőnek és így sok energiát lehet velük megspórolni. A fűtési költségeink 20-30%-át is meg lehet spórolni egy hővisszanyerős szellőztető berendezéssel. A lakásokban általában a szobákba, nappaliba történik a frisslevegő befújás, és a konyhából, fürdőszobákból, wc-kből az elszívás.

Élettani előnyök

A hővisszanyerős szellőztető berendezésekkel ellátott házakban mindig friss a levegő így egészségesebb életkörnyezetet kapunk, (pl.: egy hálószobában alváskor, nyugodtabb alvást biztosít, ha mindig elegendő oxigénnel telt levegő van) Mivel a bejövő levegő egy többlépcsős szűrön halad át így kevesebb por, kevesebb pollen jut a lakásunkba, ez így az allergiás megbetegedések hatékony gyógymódja is tud lenni. A folyamatosan szellőztetett lakásba nem jelennek meg penészes falfelületek, ezzel óvjuk az épületeinket és az egészségünket, mert sok tüdőbetegség okozója a penész.

Típusai

Lemezes hőcserélővel ellátott berendezés

itt egymással szemben, vagy keresztbe halad a levegő vékonyfalú csövekben egymással szemben a bejövő és kimenő levegő így tudjuk visszanyerni a kívánt hőt.

Forgódobos berendezés

egy forgódobban adja át a hőmérsékletét egymásnak ki és bejövő levegő. Előnye, hogy nagyon jó a hatásfoka. Hátránya, hogy a két levegő kis mértékben keveredhet egymással így esetleg a nem kívánt szagok is visszajöhetnek, de ez családi házaknál nem vehető észre, inkább nagyobb létesítmények (pl.: konyhák, stb.) szelőztetésénél okozhat problémát.

Egyéb lehetőségek

Talaj regiszter

Ha a bejövő levegőt a talajban kb. 1 méter mélységben egy csövön vezetjük a szellőztető berendezéshez, mert így a talaj állandó hőmérsékletére melegítjük vagy hűtjük a levegőt ezzel további energiát tudunk megspórolni, sőt nyáron akár a klíma berendezést is helyettesíteni tudja.

Fűtés

Továbbá lehetőség van a levegő hőcserélés utáni utó fűtésére, ha csak kis mértékű fűtésre van szükségünk (pl.: a hőcserélés utáni levegőnk 18 fok, a lakás hőmérséklete 22 fok, akkor 4 fokkal kell fűtenünk a levegőt, hogy a lakást ne hűtsük a szellőztetéssel). Ebben az esetben akár egy elektromos ráfűtésre és egyes típusokban a vizes ráfűtésre is van lehetőség. Így akár a napkollektor, vagy a hőszivattyú melegvizével vagy bármely más módon előállított melegvízzel temperálhatjuk a bejövő levegőt. Ez a lehetőség csak korlátozott fűtési lehetőséget biztosít, mert nagy tömegű meleg levegő befújása huzatot és kellemetlen érzetet kelthet.